54player.com
Ez alól kivételt jelent a szerződésszegés esete. Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant. A vevő sem állhat el a megkötött adásvételi szerződéstől azzal, hogy másik ingatlant szeretne megvásárolni, mert az olcsóbb. A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel. Ekkor a felek továbbra is kötve maradnak a szerződéshez, és az abban foglalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell. Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el. Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miként kíván élni. Ha a szerződő fél jogtalanul áll el az adásvételi szerződéstől, akkor hiába hivatkozik arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségét azért nem teljesítette, mert ő a szerződéstől korábban már elállt. Természetesen minden további nélkül van arra lehetőség, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a felek közös megegyezéssel felbontsák.
Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt. Ebben az esetben a félnek akkor van joga elállásra, ha a kötelezett a kijavítást nem vállalta, e kötelezettségének nem tud megfelelően eleget tenni, illetve ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt. Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt a szerződéstől elállni nem lehet. Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni. Ha az ingatlan hibája kevésbé jelentős vagy javítható, akkor a vevő általában árleszállítást vagy a javítás költségeinek megtérítését szokta kérni. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda