Erzsébet Királyné Élete Könyv, Könyv: Brigitte Hamann: Erzsébet Királyné
Egy másik elbeszélés szerint elutazása reggelén (szeptember 9-én, pénteken) Erzsébet a hotel teraszán üldögélve egy asszonyt látott megjelenni az épület előtt. Fehér ruha volt rajta és zöld fűző. Helyet foglalt az egyik napernyős asztalkánál, és onnan kezdte, igen kellemetlen hatást kiváltva, szemlélni Őfelségét, aki nyugtalan lett, és kérte a személyzetet, vezessék elé az asszonyt, hogy beszélhessen vele. Ketten meg is indultak az idegen felé, azonban mire odaértek, hűlt helyét találták. Két órát keresték még ezután, de hiába. Nehéz lenne utánajárni, mennyi valóságtartalma van ezen elbeszéléseknek. Annyi bizonyos, hogy Erzsébet rendkívül fogékony lélek volt, hitt például az automatikus írásban és abban, hogy kapcsolatba tud lépni a túlvilággal, így rajongásig szeretett költőjével, Heinrich Heinével is. Állítása szerint Heine maga diktálta neki a verseket. Valéria édesanyja sok költeményét olvasta, Károly Tivadar bajor herceg csak egyet: – Nagyon szép a versed, azonban nagyon vigyázz, nehogy túlságosan beleéljed magad ezen hóbortos eszmékbe… Ez a Heinével való képzelt lelki érintkezés túlságosan felizgatja az idegeidet.
5 könyv Sisi életéről - Könyves magazin
Barker apai ágon angol, anyai ágon görög származású volt, így Őfelségével mindkét nyelven társalgott. Azt az utasítást kapta, viselkedjen minél fesztelenebbül úrnőjével, semmiképpen ne tanúsítson alázatos magatartást feléje, nehogy ezzel elárulja inkognitóját. Erzsébet ugyanis inkognitóban, Hohenembs grófnő álnéven utazott, amely tulajdonképpen egyike volt a címeinek, melyek házasságkötésével megillették. (Az alábbi kép ravatalról megjelent a Vasárnapi Ujság 1898. október 2-ai számában. ) A királynét Genfben nyitott, a bécsi Hofburg kápolnájában azonban már csak lezárt koporsóban ravatalozták fel.
Erzsébet, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben. Gyermekkorát jórészt Possenhofenben, a Starnbergi tó partján töltötte. A család meglehetősen szabad életvitele nem terhelte kötelezettségekkel: úszással, lovaglással, hegymászással foglalkozott legszívesebben. Ludovika nővére, Zsófia (1805-1872) bajor királyi hercegnő Ausztria császárának, I. Ferenc Józsefnek az édesanyja volt. Huszonhárom éves fia számára - az osztrák-német kapcsolatok megszilárdítása céljából - német hercegnőt keresett, így esett a választás (több sikertelen kísérlet után) a Wittelsbachokra, a hercegi család legidősebb lányára, Ilonára. A két fiatal első találkozására 1853 augusztusában, Ischlben került sor. A találkozóra Ludovika kisebbik lányát, Erzsébetet is magával vitte, aki éppen szerelmi bánat miatt búslakodott. A szép, szőke császár érdeklődését Ilona helyett a tizenhat éves, copfos, csendes, gátlásos kislány keltette fel.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok Káli-Rozmis Barbara Erzsébet királyné és a magyarok Helikon Kiadó, 2021, 468 oldal Káli-Rozmis Barbara szeretettel és csodálattal írta meg könyvét Erzsébetről, az anyáról, királynéról, költőről, mélyen érző emberről, akit kora egyik legszebb asszonyának tartottak. Nemcsak a legszebb volt, hanem barátai, udvarhölgyei szerint az egyik legkülönlegesebb ember is, aki rendelkezett valamilyen egyedülálló varázzsal. Habár a királyné magyarokkal való kapcsolata áll a kötet középpontjában, a szerző nagy hangsúlyt helyez a nem vagy kevésbé ismert, illetve elfeledett részletek megelevenítésére is, mindezt számtalan olyan képpel illusztrálva, melyek most kapnak először nyilvánosságot.
- Erzsébet királyné élete kony 2012
- Könyv: Erzsébet királyné (Sisi) (Falvai Róbert)
- Raiffeisen bank szekszárd 24
- Letapadt nyák oldása házilag
- Erzsébet királyné (könyv) - Brigitte Hamann | Rukkola.hu
