Első Bécsi Döntés
Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
Magyar évszázadok / Az
Belátták a hibát Mindent összevetve az 1930-as évek második felére Párizs és London belátta, hogy a trianoni végzés elhibázott volt, szolid korrekcióról érdemes lehet beszélni. Az első bécsi döntést, a Felvidék déli, csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi, 84 százalékban magyarok lakta déli sávjának visszacsatolására a nyugati nagyhatalmak is áldásukat adták. Kárpátalja visszafoglalása sem váltott ki komolyabb ellenkezést, és talán Erdély kérdésében is el lehetett volna érni valamit. Aztán jött a II. világháború, és Magyarország új határait ugyanaz a nagyhatalmi politika nyeste vissza, amelyik létrehozta. Kevésbé ismert, hogy 1947-ben, a párizsi béketárgyalásokon a nyugati szövetségesek hajlandók lettek volna kompromisszumot keresni Erdélyt illetően. A II. bécsi döntés 43 ezer km2-t juttatott volna vissza Magyarországnak, ez így nem maradhatott volna, a terv 22 ezer négyzetkilométerről szólt. Vagyis szólt volna, mert a Szovjetunió megvétózta. Talán magyarellenességből, vagy csak mert Sztálin elcsatolta Romániától Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaság), és hogy ezt a békát lenyelesse, szó sem lehetett Erdélyről.
Térkép
Első bécsi dones.fr
Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt, amelyet Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa. A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták. Az új határokon túl 67 000 magyar maradt. November 13-án hirdették ki az 1938. évi XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről. Az első bécsi döntés közvetlen előzménye az Anschlussot követő német politika, aminek célja Csehszlovákia felbomlasztása volt.
Kánya Kálmán beleunt a meddő vitába, majd bejelentette, hogy "oly űr tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását meggyőződésünk szerint ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti, és hogy a Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri. " A tárgyalások magyar félről történő feladását a szlovákok győzelemként fogták fel, a Szlovák Néppárt idézett sajtóorgánuma szerint: "mi, szlovákok a világban legalább annyira közkedveltek vagyunk, mint a magyarok, sőt most már erős barátokkal is büszkélkedhetünk. " A szlovákok bizalommal tekintettek a nemzetközi döntőbíráskodás elé, abban a hiszemben, hogy Hitler és Németország támogatni fogja a szlovák ügyet, többen már ekkor a csehektől leváló Szlovákiáról fanatizáltak. Mint tudjuk később arcukra fagyott a mosoly. Magyarország a müncheni egyezményt aláíró négy nagyhatalomhoz fordult a területi vita megoldásáért.
Döntőbíróság húzta meg az határait – kultúra.hu
Hitler előbb a magyar féllel találkozott, a megbeszélés alatt állítólag dührohamot kapott, az áttekinthetetlen ügyet lepasszolta külügyminiszterének. Később a szlovákokat is fogadta. Időközben mind a csehszlovák, mind a magyar oldal hatalmas engedményeket tett, ami tetszett a németeknek, hiszen nem akartak bevonulás közben fegyveres konfliktust. A magyarok lemondtak Pozsonyról és Nyitráról, Csehszlovákia pedig 740 ezer lakosú 11 305 négyzetkilométert ajánlott fel. Ciano az olasz külügy részéről a magyar álláspontot erősítette. A négyhatalmi egyezséget Németország ellenezte, Olaszország támogatta, Nagy-Britannia nem ragaszkodott ahhoz, Franciaország elutasította annak összehívását, de az eredménybe tulajdonképpen belenyugodtak. A határozat megdöbbentette a szlovákokat. A döntés helyszínén, annak előtte vita alakult ki, a német külügy inkább a szlovákokat, az olasz a magyarokat támogatta, Munkács emiatt került utóbbiakhoz. Avgusztin Volosin kárpátaljai miniszterelnököt annyira sokkolta Munkács és Ungvár elvesztése, hogy állítólag elájult.
Elsősorban magyar, másodsorban zsidó. Kitörő öröm és virágeső fogadta a Felvidékre bevonuló honvédeket Kereken nyolcvan éve, 1938. november 2-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában a magyar illetve a csehszlovák kormány közös kérésére összeült német-olasz döntőbizottság azt a határozatát, amellyel az 1920-as trianoni békeszerződést felülvizsgálva, az egykor a Magyar Királysághoz tartozó Felvidék összesen 12 012 négyzetkilométernyi területét visszacsatolta Magyarországhoz. E döntésnek köszönhetően ismét magyar lett többek között Kassa, Rozsnyó, Ungvár és Beregszász. November 6-án, az anyaországhoz visszatért Komáromba bevonuló Horthy Miklós kormányzót és kíséretét harangzúgás és örömkönnyek fogadták csakúgy, mint a többi visszacsaatolt...
- MediaMarkt – Fotópályázat
- Nős férfi szeretett belém telefone
- Fatmagül - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét
- Az első bécsi döntés
- Asperger szindróma párkapcsolat
- Négycsatornás tens készülék
- Tibeti masztiff eladó
- Foltok eltüntetése az arcról
- C vitamin szükséglet de
- Debreceni albérlet egyetemistaknak
- 2020 éve kínai horoszkóp horoszkop ezoworld
- Baba allergia vizsgálat teljes film
- Mascarponés almás sütemény receptek
- Országos onkológiai intézet d épület
- Cserhát étterem veszprém menü
- Házi malac arabe
- Orosz vodka alapanyaga
- Elado haz nagyteteny
- Keresztes lovagok sorozat online
- Hyundai ix35 vélemények electric
- Mik zrt állás solutions
- Metil szulfonil metán wikipedia
- Tavaszi gél lake tahoe