54player.com
chevron_right Új előírások a korlátolt felelősségű társaságokra hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 01. 04., 06:15 Frissítve: 2022. 03., 15:34 2022. január 1-jével számos ponton módosították a polgári törvénykönyvet (Ptk). Cikksorozatunk első részében a korlátolt felelősségű társaságok pénzügyi stabilitását célzó legfontosabb előírásokat vesszük górcső alá. Késleltetett pénzbeli hozzájárulás Korábban is lehetőségük volt a kft. tagjainak arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén alapításkor ne kelljen a teljes vagyoni hozzájárulást teljesíteniük. Garanciális szabályként azonban a Ptk. előírta, hogy mindaddig, amíg az érintett tag nem fizeti be törzsbetétét, addig osztalékra sem jogosult. Ez sok olyan induló vállalkozásnak jelentett előnyt, amely bízott jövőbeli teljesítőképességében, és tulajdonképpen a későbbi osztalék terhére alapította a céget.
Az ügy tanulságai A bíróságok az elmúlt évtizedben számos döntésükben foglalkoztak a magánszemély által gazdasági társaság pénzforgalmi számlájáról felvett, de el nem számolt készpénzek adózásával. A bírói gyakorlat lényege, hogy az elszámolás igazolására eredeti, alakilag és tartalmilag hiteles, szigorú számadás alá vont számviteli bizonylat (pénztárbizonylat vagy pénzkezelési szabályzat szerint más egyedi irat) alkalmas, tekintve, hogy a gazdasági társaság pénzmozgásairól kiállított szabályszerű bizonylat egy példánya a magánszemélyt illeti; a pénzfelvétel bizonyítása az adóhatóságot terheli, annak bizonyítása pedig, hogy a pénzt a gazdasági társaság érdekében használták fel, adózó terhén marad. Az elszámolás bemutatásának elmaradására nem lehet kibúvót találni azzal, hogy az adózó magánszemély és bizonylatmegőrzési kötelezettség nem terheli. Egy olyan esetben, amikor gazdasági társaság pénzkezelése történik, a számláról pénzt felvevő személyt is nagyobb felelősség terheli az elszámolás igazolása körében, és alapvető érdeke az olyan bizonylatok megőrzése, amely utóbb igazolja az elszámolás megtörténtét.
Dr. Veress Júlia (2021-11-23)
Észrevételezte, hogy az adóhatóságok vagyoni és jövedelmi viszonyait, vagyongyarapodását sem tárták fel, csatolta a P. új ügyvezetőjének, T. A. I. -nek közjegyző előtt tett nyilatkozatát (a továbbiakban: közjegyzői nyilatkozat) arra nézve, hogy az új ügyvezető adózótól a társaság könyvelését megkapta, és azok alapján adózó a társaságnak nem tartozik, adózó a házipénztárral és pénzkészletekkel elszámolt. A nyilatkozat szerint – melyet adózó később teljes bizonyító erejű magánokiratként is benyújtott – az ügyvezető a birtokában lévő cégiratokat és könyvelési iratokat ügyvédi letétbe helyezte. Csatolta továbbá adózó az M. által az M. H. -nek adott teljes körű pénzkezelési megbízást, valamint erre tekintettel átadás-átvételi jegyzőkönyveket és átvételi elismervényeket. Kérte a P. könyvelésének beszerzését, a társaság könyvelőinek meghallgatását. Az adóhatóság bizonyítása kiterjedt volt, mely azonban nem parttalan, jelentősége van a benyújtott bizonyítékok idejének; a pénzfelhasználás tekintetében a bizonyítás az adózót terhelte, az ügyvezető-változás elbírálása és az új tulajdonosok adózása, valamint az áfa tárgyú közösségi jogforrások irrelevánsak, adózó vagyongyarapodása nem volt tárgya az adóhatóság eljárásának.
A tényleges tulajdonosi adatokat a számlavezető bankok (esetlegesen széfszolgáltatók) továbbítják a központi nyilvántartás felé, illetve az esetleges változás bejelentése is ezen entitások feladata lenne. A nyilvántartás felállításának és működtetésének felelőse pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 2022. február 1-től lépnek hatályba a jogszabály azon fontos előírásai, amelyek kibővítik a nyilvántartáshoz való hozzáférési kört. Ettől a dátumtól nem csak maga a cégtulajdonos, de hatóság, ügyészség, bíróság, a felügyeletet ellátó szerv, a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabály előírásai alá tartozó szolgáltatók; könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek is hozzáférhetnek az adatokhoz. Továbbá, a hozzáféréssel rendelkezőknek kötelességük lesz az általuk észlelt esetleges eltéréseket jelenteni a NAV-nak. Mindezeken kívül, szintén 2022. február 1-től a NAV egy ún. nemzeti nyilvántartási számot, valamint egy megbízhatósági fokozatot (ún. TT indexet) rendel az adatszolgáltatóhoz, amely alakulásának függvényében kell a következményekkel számolni.
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Bagdi Lajos kihangsúlyozta, hogy a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabály előírásai alá tartozó szolgáltatók (elsősorban könyvelők, adótanácsadók, székhelyszolgáltató, ügyvédek) az ügyfélátvilágítás során kötelesek figyelembe venni a nyilvántartásban szereplő adatokat, illetve azok alapján kell eljárniuk. 2022. július 1-től újabb jogszabály részek lépnek hatályba: ekkortól hatályosak a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések -ezek ugyanakkor jelenleg nem szigorúak, elsősorban honlapon közzétételt, illetve 4, 5 millió forint értékhatár feletti ügyletek megtagadását jelenti-: díjfizetés ellenében már nem csak a fent említett szervek és személyek, hanem bárki hozzáférhet a nyilvántartásban tárolt adatokhoz. A végleges hatályba lépés időpontja az összes uniós tagállamban 2023. február 1., ekkor uniós szinten általánosan, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartást. Kapcsolódó cikkek 2020. május 7. Az EU fokozza a pénzmosás elleni küzdelmet Az Európai Bizottság szerdán új átfogó cselekvési tervet terjesztett elő az unió pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelmének további megerősítésére, és az ezekre vonatkozó uniós jogszabályok megszilárdítására.
A bíróságok számos döntésükben foglalkoztak a magánszemély által gazdasági társaság pénzforgalmi számlájáról felvett, de el nem számolt készpénzek adózásával. Ahogyan elemzett esettanulmány is szemléletesen rávilágít: a gazdasági társaság számlájáról pénzt felvevő személyt terheli már az adóigazgatási eljárásban is annak bizonyítása, hogy az összeggel a társaság felé elszámolt, vagy azt a társaság érdekében használta fel. Az alapügy tényálláselemei Adózó a tulajdonában és ügyvezetése alatt állt P. P. B. Kft. (később T. T. ) bankszámláiról 2014. évben 34 687 655 forint, 2015. évben 48 622 533 forint készpénzt vett fel, és 660 000 forintot, illetve 68 933 forintot fizetett be, az ügyvezetése alatt állt M. & M. (a két Kft. együtt a továbbiakban: társaságok) bankszámláiról pedig 2018-ban 38 259 000 forintot, 2019-ben 36 463 000 forintot vett ki (a készpénzfelvételek a továbbiakban együtt: "Bevételek"). Adózó a társaságokat ezt követően értékesítette, később azok kényszertörlés hatálya alá kerültek.
A közigazgatási eljárásban adózót terhelő bizonyítás eredménytelen volt, a társaságoknál folytatott ellenőrzések az elszámolást nem igazolták vissza. A közjegyzői okirat alaki bizonyító ereje (mely mindössze a nyilatkozat közjegyző előtti megtételét jelenti) önmagában az ügy érdemét nem érintette, a nyilatkozatban előadottak anyagi bizonyító erejét pedig az adóhatóság által hivatkozott számos, a jogerős ítéletben is értékelt bizonyíték zárta ki. Adózó egyébként azt is alaptalanul állította, hogy a "Bevételek" visszafizetésének bizonyítását a társaságok értékesítése miatti iratátadás zárta ki. E tekintetben egyrészt az Art. § (4) bekezdésére kell utalni, valamint arra, hogy a társaságok szabályszerű házipénztár-kezelése esetén a szigorú számadás alá vont pénztárbizonylat másodpéldányának vagy másolatának megőrzése adózó érdeke volt vagy lett volna, függetlenül attól, hogy a társaság eredeti iratait az adózó kinek, mikor és milyen okból adta át. Mindezekből is látható, hogy a szabálytalan készpénzfelvételeknek igen súlyos adójogi következményei lehetnek.
Megállapította, hogy adózó a készpénzfelvételek eredőjeként 2018. évben 72 946 655 forint, 2019. évben 85 085 533 forint bevételhez jutott, melyek egyéb jövedelemként adóznak. Adózó az eljárás során sérelmezte annak a körülménynek negligálását, hogy a P. -t értékesítette, míg az M. vonatkozásában azt, hogy ügyvezetői tisztségének megszűnését csak annak bejelentése után több mint két évvel bírálták el, a cég könyvelését azonban a bejelentés után már nem tarthatta magánál. Előadta, hogy az áfa adónemben folytatott ellenőrzések során beszerzett bizonyítékok nem lettek volna szabadon felhasználhatók, ugyanakkor a P. vonatkozásában a digitális könyvelés adatait csak az adózó terhére értékelték, a bevételi pénztárbizonylatokat nem kell szigorú számadás alá vonni, a csatolt bizonylatok értékelése pedig nem volt teljes körű. Kifogásolta a digitális könyvelési állományban fellelhető partnerek megkeresésének elmaradását, a társaságok új tulajdonosainál az adózási előélet feltáratlanságát, valamint az Európai Unió esetjogának mellőzését.